Az iskola első alapítása

Az iskola első alapítása
1713-ban Csáky érsek és az Újszerzeményi Bizottság között támadt vitában tanúként Kalocsára érkező Kollonicz Zsigmond váci és Patachich György boszniai püspök egybehangzóan tanúsítja, hogy a székesegyház romokban hever. Az elnéptelenedett városba csak lassan tért vissza az élet, ez a folyamat az érsek visszaköltözése után gyorsult fel. Az egyháznak érdekében állt az érseki székhely fejlesztése, s a birtokviszonyok rendeződése után az érseki uradalom növekvő jövedelmeiből nagylelkű adományokra, bőkezű építkezésekre is lehetőség volt. Patachich Gábor érsek már 1733-ban papneveldét, teológiai líceumot alapít, majd az új székesegyház felépítéséhez fog. A kalocsai oktatás újjáélesztésére tervet dolgozott ki. 1742-ben tárgyalásokba kezd a piaristákkal a rend Kalocsára telepítéséről, a középfokú oktatás és a teológiai képzés megszervezéséről. A megegyezés az érseki alapítvány ideiglenes jellege miatt ekkor még nem jött létre, ám megindult a szellemi élet pezsdülése. Az érsekség elemi érdeke volt a katolikus hit terjesztése a volt török hódoltsági területeken, miután a török idők alatt tért hódított a protestantizmus a Duna mentén, a pravoszláv hit pedig a Délvidéken. A papképzés lehetőségeinek a javítására pedig az iskoláztatás fejlesztése jelentett megoldást.
Amikor 1760-ban a gazdag főúri családból származó Batthyány József nyerte el a kalocsai érseki széket, újra felmerült a középfokú oktatás beindításának lehetősége. A Magyarországon megtelepedett tanító rendek közül az érsek a pialistákkal kezdett egyezkedni. Sikeres tárgyalásaik után 1764-ben Kalocsára hívja a kegyesrendi atyákat. Batthyány érsek alapítványt hozott létre melyet 1765. június 25-én Mária Terézia megerősít és ezzel a kalocsai iskolaalapítás lehetővé vált. A város rendházának első főnöke a szegedi ház vicerektora Zsigmondovics Illés lett, aki már 1764. július 24-én megérkezett Kalocsára. Batthyány József fáradhatatlan szervezőmunkájának és bőkezű adományainak köszönhetően 1765. november 6-án a piarista kollégium megnyithatta kapuit.
Batthyány és a piaristák közötti megegyezés illetve az alapítvány szerint az intézmény anyagi feltételeit az érsek biztosította: tizenötezer forintot, száz körmöczi aranyat, továbbá a régi szeminárium épületét az atyák kezelésébe adta. A folyamatos működés anyagi feltételeit szolgálta a fentieken kívül a rend kezelésébe került patika, a gazdálkodáshoz kapott föld és az 1768-tól a szerzetesek számára átadott Peyer-féle nyomda is. Az intézmény piarista korszakában a nyomda képes volt kiszolgálni a tudós tanárok igényein túl a város, illetve az érsekség könyvnyomtatási igényeit.
A kegyesrendiekkel kötött szerződés alapján a szerzet kilenc tanárt volt köteles Kalocsára küldeni. Öt tanárt az elemi iskolai képzéshez, négyet pedig a filozófiai kurzus és a papképzés működtetéséhez.
Az érsek felhívásban fordult a vármegye és a szomszédos megyék nemességéhez valamint a városok polgárságához, hogy a tanulni vágyó fiatalok közül minél többen jöjjenek a kalocsai intézetbe. Ennek eredményeképpen az 1760-61-es tanévben kétszázkilenc diák, a következő tanévben pedig 239 tanuló jött a kollégiumba. A meglepően nagy tanulói létszám miatt az iskolát fejleszteni kellett. A vészes helyhiányt a nagyszeminárium a mai művelődési központ, majd az új konviktus és a színházterem felépítése oldotta meg, melyet a rend az előadásokra megnyitott Kalocsa nagyközönsége számára is.
A piarista rend Kalocsán történő megtelepedésével a kulturális élet jelentős fejlődése veszi kezdetét. Több kiemelkedő tevékenységet folytató kegyesrendi szerzetes működött Kalocsán: többek között Simai Kristóf drámaíró, akadémikus, akinek Igazházi című darabjával nyitotta meg kapuit Magyar Színház, ezen kívül Peer Jakab irodalomtörténész, a Peer-kódex felfedezője, Erdődy János költő, Albert János nyelvész és matematikus, Hannulik János költő, Katona Dénes történész, író és gyümölcsnemesítő, Szétsy Imre Ágoston nyelvtudós, tevékenységük pezsgő kulturális életet teremtett Kalocsán.
A kegyesrendi diákok közül többen jelentős karriert futottak be. A legismertebb köztük Magyar László felfedező Afrika-kutató volt. A mostoha körülmények között félárva gyerekként Dunaföldváron nevelkedő fiú 1831 és 1834 között volt a kalocsai kollégium diákja.
Mindez a kegyesrendiek nevelési-oktatási rendszerét dicséri. A szelíd, de szigorú valláserkölcsre épülő nevelési rendszerük kemény munkát és kitartást követelt diákjaitól. Oktatásuk kezdetben a Cölvert-féle tanrend szerint folyt, majd az 1766-ban kiadott saját nevelési-oktatási rendszerüket a Norma Studiorum alapján szervezték meg.
A klasszikus műveltséghez ragaszkodó jezsuitákhoz képest a nemzeti, hazafias nevelést és a praktikus tudást képviselik. A klasszikus latin helyett inkább a nyugati nyelvekre helyezik a hangsúlyt, főleg a magyar irodalmat, valamint történelmet tanítják. Szembeszálltak a németesítő törekvésekkel, s hazafias szellemű nevelésük eredményei az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején mutatkoztak meg a legjobban. Kiemelten fontosnak tartják a matematika, a fizika, és a földrajz tanítását. A magyar nyelvet már 1792-ben, tantárgyi keretben tanítják. Az 1775-ben keletkezett Batthyány albumból tudjuk, hogy a gimnáziumban építészeti rajzot is oktattak. A dokumentum korabeli szövege ezt írja: Scola architectonica circa per eundem Colocam introducta. A társasági életre nevelést szolgálta a vívás és a táncoktatás, a zenei és színi előadások szervezése.
A kegyesrendiek kollégiuma 1765-1778-ig élte fénykorát, Gróf Batthyány József kalocsai érsek közvetlen támogatása idején. Ezt az időszakot követően a rend távozásáig váltakozó sikerrel működik a kollégium. 1778-ban az I. Ratio Educationis tanrendje következtében megszüntetik a filozófiai kurzust. II. József nyelvrendelete tovább nehezíti az intézet helyzetét, az 1785-ben bevezetett magas tandíj pedig kizárja az alsóbb néprétegek gyermekeit a kollégiumból.
A nehéz idők után 1790-től újabb fellendülés kezdődik az iskola életében. A II. Ratio Educationis törvényerőre emelkedése után a 18. század elején a gimnázium hatosztályos lett. A felemelkedés azonban csak átmeneti volt, mert a napóleoni háborúk lezárulta után a pénz többszöri devalvációja után az iskola anyagi helyzete végképp megrendült. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején véglegesen megromlottak a működés feltételei. A képzés akadozott, melynek alapvető oka a vészes tanárhiány volt. A szerzetesek közül többen, sőt a diákok közül is néhányan beálltak Kossuth seregébe. Ráadásul a háború nem kerülte el Kalocsát sem, s a város többször is gazdát cserélt. Az intézményt hadikórházzá alakították Kossuth Zsuzsanna irányításával, s az oktatás teljesen háttérbe szorult. A Historia Domus szerint a gimnázium rektora Raffai János kénytelen volt a fáskamrában lakni.
A szabadságharc vereségét követő megtorlások és a neoabszolutizmus idején a rendház és az iskola helyzete elbizonytalanodott. Az anyagi gondok és a tanárhiány mellet az érsek bizalma is megrendült a szerzetesekben, ráadásul a szabadságharcban játszott szerepük miatt a politika számára is nemkívánatos szerzet lett a kegyesrend.
Kunszt József érseksége alatt nyolcosztályúvá fejlesztését tűzte ki célul, a piaristák azonban ennek a követelménynek már nem tudtak megfelelni. Pállya István rendfőnök írta: Egyetlen betegsége van a szerzetnek, a végtelen szegénység. Nincs Magyarországon házunk, mely nyomorult alapítványai miatt képes volna tisztességesen ellátni a tanárokat. Az élelmezés a legtöbb házban olyan szűk, hogy alig elégséges az éhség csillapítására. Még a betegeknek és a gyengélkedőknek sem adhatunk jobb táplálékot. A kényelemnek nyoma sincs sehol.
Kunszt érsek ezért már 1853-tól tárgyalásokat folytatott a jezsuitákkal annak érdekében, hogy az Organisations Entwurf tanrendjéből következően négyosztályos algimnáziumot nyolc évfolyamossá fejleszthesse. Az utolsó piarista 1860-ban elhagyta Kalocsát.

Pályázatok

Fenntartó

Bajai Tankerületi Központ

Tankerületi igazgató: Sárosi Magdolna

6500 Baja, Kenderes út 5-7.

Közösségi oldalaink

Kövess minket facebookon is!

Kapcsolat

Kalocsai Szent István Gimnázium

6300 Kalocsa, Hunyadi János u. 23-25.

Intézményvezető: 06-78-461-412

Intézményvezető-helyettes: 06-78-466-824

Titkárság: 06-78-462-660

Education - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.